2013. október 14., hétfő

3

Már majdnem három óra volt mikor Greg elgémberedett teste  magához tért. Minden porcikája sajgott a kényelmetlen pozitúrától. Lassan felkelt , kinyújtott az izmait majd a konyhába sétálva a hűtőszekrényből magára csatlakoztatta a hűs ásványvizes üveget. Nem volt semmi dolga mára, bár így kora délután nem is nagyon lett volna értelme neki állni bárminek is. Enni kéne, jutott eszébe, ám a hűtője tátongott az ürességtől. A tegnapi vacsorát is egy közeli kínai étteremből rendelte, így jobb híján oda ült a számítógépéhez és elkezdett keresgélni, hogy mit is rendeljen magának. Végül úgy döntött, nem vesződik a keresgéléssel. Autóba ült  és elindult bevásárolni, hiszen azért a hétvégén csak kell valamit ennie. Nem volt nagy szakács, de az egyszerűbb ételeket ő maga is el tudta készíteni. Ez az életforma megkövetelte tőle, különben éhen halt volna sokszor a forgatásokon. Az egzotikus országok ételkínálatától legtöbbször a hideg is kirázta, így kénytelen volt az anyjától ellesni egy két fogást. A polcok között keringve akaratlanul is az elméjébe fészkelte magát Pia tegnapi édes íze, a mosolygós arca. El is határozta, ha hazaér átkopog a szomszédhoz, bár el nem tudja képzelni hogyan is kéne tennie, hiszen valami elindult köztük az elmúlt éjszaka folyamán!

A bevásárlás gyorsan ment, már épp a parkolóban pakolta tele a kocsiját a megrakott papírzacskókkal, mikor a mobilja csörgése megszakította.

-Igen?

-Helló haver! Merre vagy, nem csinálunk valmait este?

-HelloTom! Picsába!-kiáltott fel Greg miután a csümölcsös zacskó  tartalma szana szétt gurult a kocsiban.

-Mi van haver? Talán épp csajnál vagy?

-Dehogy, csak bevásárolni, és épp kiborítottam a gyümölcsöt. Miért hívtál?

-Este benézhetnénk egy kicsit bulizni a városba.

-Jaj, Tom, nincs kedvem - nyögött fel Greg a piros lápánál álldogálva, miközben az ujjaival dobolt a kormányon. A telefont még a parkolóban a központi egységhez csatlakoztatta.

-Hónapok óta ezt mondod, jössz nekem ennyivel.

-Oké, legyen, de akkor lehet viszek magammal valakit!

-Na? Csak nem a mi hőszerelmes szívtiprónk becsajozott?

-Lehet-mosolyogta el magát a gondolatra Greg és megnyugodva konstatálta, hogy nem lenne ellenére a dolog Piával. Remek lenne ha ez ma este ki is derülhetne.

-Akkor a szokásos helyen kilenckor.

-Rendben.Szia

Greg hazafelé még megállt egy virágárusnál, hogy egy csokor hófehér tulipánt vegyen a lánynak és megkérje tartson vele este. Kissé mondjuk félt, mert ilyen bulikon Tom hívja a többieket is és nem nagyon vetik meg az alkoholt, legalábbis a mértéket egyikük se szokta ismerni, de minden ellenérzését félre téve elhatározta, hogy hazamegy kipakolja a vásárolt árút és átkopog a lányhoz, hogy elő álljon az ötlettel.


Pia miután kipihente magát nekiállt a főzésnek,  már iszonyatosan éhes volt. Nem tudott nem nevetni magában. Greg észre sem vette, hogy egy falatot nem evett a kínai vacsorából, ugyanis ki nem állhatta. Gyorsan bepanírozta  a húst és kisütötte, majd a káposzta salátát is elkészítette. A gondolatai az édes ajkak érintése körül jártak, amikor a csengő hangjára lett figyelmes. Remélte hogy Greg lesz az. Fogalma nem volt, hogy hogyan is állnak, de nem akart erőltetni semmit ezúttal, hagyni akarta hogy minden csak egyszerűen élvezetből megtörténjen vele. Nem szeretett volna agyalni a folytatáson, megélni akarta a közös pillanatokat. Már nem félt, hogy rosszul is elsülhetne. Egyszerűen megtanulta az élettől, hogy azt és addig kell élvezni amíg tart majd emelt fővel tovább lépni.

A konyharuhában megtörölte a kezét és hatalmas mosollyal az arcán indult ajtót nyitni, ám az ajtóban nem várt személy ácsorgott és Pia arcán tisztán kivehető volt, a csalódottság, hogy nem a szomszéd fiu áll a küszöbön, mégis amint észbe kapott, ismét felfelé ívelt a szája.

-Ria, -ugrott testvére nyakába- hát te hogy kerülsz ide? Gyere beljebb!-és már vonszolta is maga után a lányt.

-Repülővel, értem én hogy nem vártál, de valaki mást nagyon, mert az arcodon inkább csalódottság volt mint sem meglepődés. Igazam van?

-A vesémbe látsz! Ellenben majd mindent elmesélek a maga idejében.


Pia épp, hogy csak elindult az ajtóból a nappali felé, amikor újra kopogtatást halott. A szája magas ívben mosolyra görbült, csillogó szemeivel a testvérére kacsintiott.

-Hamarabb megtudod, mint gondolnád...

Ria kíváncsian követte, ám mikor meglátta ki áll az ajtóban , majdnem felsikított, de visszanyelte meglepődését, nem akarta Piát kellemetlen helyzetbe hozni, így csak vigyorgott mindentudóan, mint egy vadalma.

- Szia-köszönt Pia széles mosollyal.

-Szia, nem akarok zavarni, látom vendéged van, csak megakartam kérdezni, nincs e kedved este velem jönni, a barátaim kicsit ki akarnak mozdulni. iszogatnánk, táncolnánk.

-Hát..,

-Ne folytads értem, én ha nem.- váltott Greg kissé mogorvára, amint meghalotta Pia hezitáló hangnemát.

-Állj, már meg-mosolygott a lány- Van kedvem menni, de gyere már beljebb, hogy elmagyarázzam a helyzetet. Ő Ria, akiről meséltem, a testvérem, és váratlanul érkezett. Szóval gyorsan ismerkedjetek össze, mert ő is jön, persze ha még így is áll az ajánlatod.

Pia lábujhegyre ágaskodott és egy puszit lehelt a férfi arcára, és lenyomta a kanapéra.

-Ti beszélgessetek, addig én hozok valamit inni.-jelentette ki a lány, és magában mosolygott, hogy Greget rögtön a mélyvízbe dobta. Ismerte Riát, nem fogja kímélni és egyenesen ki fogja faggatni a szándékairól. Az az egy szerencséje van a férfinek, hogy testvére még nem tudja, hogy Greg egyben a filmbeli partnere is lesz. Na akkor nem lenne nyugta.


Greg idegesen fészkelődött a kanapén és kérdőn nézett Riára, aki minden bevezető nélkül elnevette magát, majd neki szegezte a legkínosabb kérdést amit valaha feltettek a férfinek.

-Meg volt már?

-Jesszus, dehogy!- hördült fel Greg.

-Nyugi , már reggeliztem, de tudom kell, hogy biztosnságban van e! Nem érdemli meg , hogy bántsák.

-Nem fogom bántani, fogalmam sincs mi van köztünk, én is próbálom kideríteni. Mind a saját és a testvéred érzéseit, ezt hívják ismerkedésnek.-hunyorgott csintalanul a lányra, aki teljesen olyan volt mint Pia, csak magasabb vékonyabb és érettebb kiadásban.


-Azt mondod, te magad sem tudod, mi is zajlik köztetek?- Ria kissé szkeptikus hangon teszi fel a kérdését.

-Nem, fogalmam sincs, de úgy is kiderül, hiszen együtt fogunk dolgozni, kénytelenek leszünk minimálisan is megismerni egymást. Bár be kell valljam, szerintem ez most nem előnyömre fog válni, inkább hátrány lesz. Nem dolgoztam még úgy hogy előtte már érdeklődéssel lettem volna a partnerem iránt.

-Te fogod játszani a férfi főszerepet az Őrletben?-kúszik feljebb a lány hangja pár oktávval, de nincs ideje kivárni a választ mert Pia, megrakott tálcával érkezik vissza.

Ria felvont szemöldökkel szemléli  testvére és a férfi között zajló párbeszédet és vonakodva, de be kell ismernie, hogy valami valóban alakulóban van köztük. Sosem látta azóta a végzetes este óta ilyen felszabadultan a húgát, és be kell ismerje Greg nem úgy néz ki mint aki ragadozó lenne. Gondolataiból Pia hangja rángatja vissza.